2014.  szeptember 23. kedd 15:09

Jövőre szigorodnak az új épületekre vonatkozó hőszigetelési előírások, ezért a korábbiaknál vastagabb szigetelőrétegek alkalmazására lesz szükség. A 2015-ben életbe lépő szabályozás egy 2020-ig tartó folyamat következő lépcsője. Az évtized végéig tovább fokozódnak az elvárások, a megnövekvő építési költségek jelentős része azonban megtakarítható a fűtésen.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010 májusában elfogadott irányelve szerint 2020. december 31-ig valamennyi új épületnek úgynevezett közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Ennek hazai meghatározása magában foglalja a költségoptimalizált energiahatékonyságot (azaz az energiamegtakarítást célzó beruházásnak legkésőbb az épület élettartamának végéig meg kell térülnie), valamint azt az elvárást, hogy az éves energiaigény legalább egynegyedét megújuló energiaforrásból, az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

Az uniós direktíva alapján Magyarországon elfogadott épületenergetikai szabályozás szerint 2019-re a homlokzati falak hőátbocsátási értékei a 2006-os küszöbnek kevesebb mint felére csökkennek. Emiatt még a legkorszerűbb téglafalak esetében is vastagabb szigeteléssel kell számolni. A vasbeton, illetve könnyűszerkezetes házaknál pedig akár 20-24 centiméteres hőszigetelő réteg is szükséges lehet, hogy a határértékeknek is megfeleljenek.

Az Energiaklub adataiból kiderül, hogy a hazai lakások éves fűtési- és melegvíz-előállítási energiaigénye mintegy 360 petajoule (1015 joule). Ebből a mennyiségből a családi házak akár 128 petajoule-t is megtakaríthatnak a megfelelő korszerűsítési munkálatok elvégzésével. A panel és nem panel társasházak teljes körű szigetelése további 24 petajoule-lal csökkenthetné a szükséges energiamennyiséget. Ez összesen mintegy 1,3 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz felhasználásával járna, nem mellesleg 4,375 millió tonna szén-dioxidtól is mentesülne a környezet.

Egy hőszigetelésre szakosodott cég számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy egy a korábbi panel-programok mintájára kidolgozott családiház-szigetelési projekt milyen költségekkel járna. Amennyiben a beruházás összegének egyharmadát állami támogatásból, egyharmadát kedvezményes lakossági hitelből, a fennmaradó egyharmadát pedig önerőből finanszíroznák, összesen 1600 milliárd forintra lenne szükség, azonban a program elindításhoz már 100 milliárd forint is elegendő lenne. Az állami támogatásra a fedezetet is elő lehet teremteni, hiszen a 2014-2020 közötti időszakban összesen 710 milliárd forintnyi európai uniós forrás áll majd rendelkezésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az állami társfinanszírozással együtt pedig az összeg eléri a 835 milliárd forintot.

A napokban több ütemben megnyíló lakossági energiahatékonysági pályázatok nem terjednek ki a homlokzati hőszigetelésre, mégis kínálkoznak kedvező lehetőségek ennek megvalósítására. A néhány hete piacra lépett enHome a kulcsrakész, komplex energetikai szolgáltatások mellett ugyanis kedvező finanszírozási lehetőségeket is nyújt a korszerűsítési beruházásokhoz. Az Erste Bankkal közösen nyújtott hitelkonstrukciók a piacon elérhetőnél előnyösebb kondíciók mellett vehetők igénybe, a szükséges feltételek teljesülése esetén akár önerő és ingatlanfedezet nélkül.

Nyomtatás
Küldés e-mailen

Legfrissebb híreink

Jelentős bővülés előtt áll a napelemgyártás
2015.  május 20. szerda 16:17
Street food napenergiával
2015.  május 15. péntek 11:07
Csúcsra jár idén a német szélenergia-ipar
2015.  május 11. hétfő 08:56
Szélerőmű táplálja az elektromosautó-töltőt
2015.  május 07. csütörtök 15:11
Kína mer nagyot álmodni
2015.  május 07. csütörtök 15:07
Napenergia – egy kicsit másképp
2015.  április 27. hétfő 16:12