EnHome

2014.  július 24. csütörtök 18:02

Fejlett technológia és „okosabb” fogyasztók szükségesek ahhoz, hogy a háztartási és kisebb céges energiatermelés tömegessé váljon: az energiatudatosság növelése és a decentralizált villamosenergia-előállítás rendszerbe illesztése is a smart megoldások felé mutat.

 

Nemcsak külföldön, itthon is mind többen döntenek úgy, hogy háztartásuk vagy kisebb vállalkozásuk villamosenergia-igényét – illetve annak egy részét – saját maguk termelik meg. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a háztartási méretű – azaz legfeljebb 50 kilovoltamper névleges teljesítőképességű – kiserőművek száma és teljesítménye Magyarországon. Az elmúlt öt-hat évben tapasztalt bővülés és az abszolút darabszámok terén egyaránt a napenergiát hasznosító rendszerek állnak az élen. Ezek összesített teljesítménye tavaly év végén 31210 kilowatt volt, ami a 2008 év végi értékhez képest 86-szoros (!) növekedést jelent. Ugyanezen idő alatt a kis szélerőművek teljesítménye 40-szeresére növekedett, igaz, így is csupán 395 kilowattra rúg.

A háztartási méretű kiserőművek tömeges terjedésének több feltétele van, a pénzügyi háttér mellett az országos hálózat szempontjából ezek közül az egyik legfontosabb az úgynevezett okos mérés és hálózat (smart metering és smart grid). A hagyományos mérési és átviteli technológia egyirányú mozgást jelent, vagyis a hálózat az energiatermelőtől a szolgáltatón keresztül a fogyasztóig szállítja az áramot. A megújuló energiaforrások színrelépésével azonban ez a séma felborul, a kis méretű eszközökkel, decentralizált módon termelt áram ugyanis éppen ellentétes irányban „mozog”, a kistermelőtől a hálózat felé. Mindez a hálózatok működésében is komoly változásokat idéz elő a technológia szintjén, de nem elhanyagolható a hálózatból vételezett, illetve az abba betáplált energia egyenlegének számítása (ezt nevezik szaldóképzésnek), illetve ennek adminisztratív és technikai hátterének megteremtése sem.

A rendszer egyensúlyának fenntartásához jelenleg a fix és nagy termelőegységek (erőművek) irányításához nincs szükség komolyabb informatikai eszközökre, ezek gyakorlatilag egy telefonos jelzéssel irányíthatók. Ha azonban tömegesen megjelennének a hálózatba termelő napelemek és egyéb kiserőművek, a fogyasztás kiszámíthatatlansága mellett immár a termelés kiszámíthatatlanságával is számolni kellene. Annak érdekében, hogy a rendszer irányítója ezeket a tényezőket képest legyen kezelni, mérési adatokra és beavatkozási pontokra lenne szüksége. A jelenlegi gyakorlat szerint a megújuló energiát hasznosító erőművek „mögé” egy hagyományos, fosszilis erőművet kell üzembe állítani (az időjárás függvényében esetlegesen kieső termelést pótolni kell), ami jelentősen megdrágítja a folyamatot. Okos megoldások nélkül tehát a decentralizált energiatermelő egységek tömeges elterjedés aligha valósítható meg.

A kisebb energiatermelő rendszerek növekvő népszerűségéhez hozzájárultak a mind alacsonyabb beruházási költségekből adódó kedvezőbb megtérülési számok, bár a hazai lakossági szegmensben az energiaárak központi csökkentése ellentétes irányba hatott. A támogatási konstrukciók a beruházási kedvet, az okos mérés és okos hálózat fejlesztései pedig a lehetőségeket határozzák meg – önmagában azzal is, hogy ráirányítják a fogyasztói figyelmet az energiahatékonyságra és -tudatosságra, az ezzel kapcsolatos beruházásokra.

Az okos mérés az energiatudatosságra „nevelés” egyik fő eszköze lehet. A rendszer lényege, hogy – túlmutatva magán a mérőórán – a felhasználóknak és a szolgáltatóknak lehetősége nyílik a valós idejű fogyasztási adatok megismerésére, illetve a beavatkozás és a kétirányú forgalom egyszerűbb regisztrációjára. Az okos mérők elsőként a fogyasztónak adnak részletes adatokat energiafelhasználásáról, fogyasztási szokásairól – a számok elemzésével azonosíthatók például azok a berendezések, amelyek a költséghatékonyság szempontjából nem optimálisan működnek, vagy nem a megfelelő időpontban használjuk. A másik oldalon a szolgáltatók is rugalmasabb, differenciált tarifákat kínálhatnak, attól függően, hogy – az alacsonyabb árakkal – mely időszakokra kívánják „terelni” a fogyasztást. Ilyen megoldásokkal csökkenthetők például a fogyasztási csúcsok, illetve egyszerűbbé válhat a háztartás által termelt és felhasznált energia egyenlegének követése is.

Mindezen adatok és lehetőségek azonban önmagukban nem sokat érnek „okos” fogyasztók, az energia-felhasználási szokások megváltoztatása nélkül – ilyen szempontból az okos eszközök tényleg csupán eszköznek tekinthetők. A nyugat-európai példák tanúsága szerint az okos mérés terjedésével a háztartások körében egyre népszerűbbé válnak a telepített digitális eszközök, intelligens kijelzők, illetve a mobiltelefonon vagy táblagépen futtatott alkalmazások, amelyek képesek adatokat szolgáltatni az energia- és vízfogyasztásról, de a technológia alkalmas a szolgáltató és az ügyfél közötti kétirányú kommunikációra, távoli vezérlésre, illetve az esetlegesen felmerülő meghibásodások azonnali jelzésére is. Az okos mérés és okos hálózat segítségével a következő évtizedekben nagy számban állhatnak üzembe a háztartási méretű kiserőművek, a helyi energiatermelés terjedésével pedig a szállítási költségek is jelentősen csökkenhetnek. A szén-dioxid-kibocsátás csökkenése a klímapolitika és az ahhoz kapcsolódó költségek szempontjából jelenthet megtakarítást. Az okos mérés megvalósítása tehát nem célnak, sokkal inkább az okos hálózatok kiépítése felé vezető első lépésnek tekintendő: a hálózatok „okosítása” révén számítógépes vezérléssel tervezhetővé és irányíthatóvá válik az energiaszolgáltatás.

Nyomtatás
Küldés e-mailen

Legfrissebb híreink

Jelentős bővülés előtt áll a napelemgyártás
2015.  május 20. szerda 16:17
Street food napenergiával
2015.  május 15. péntek 11:07
Csúcsra jár idén a német szélenergia-ipar
2015.  május 11. hétfő 08:56
Szélerőmű táplálja az elektromosautó-töltőt
2015.  május 07. csütörtök 15:11
Kína mer nagyot álmodni
2015.  május 07. csütörtök 15:07
Napenergia – egy kicsit másképp
2015.  április 27. hétfő 16:12