Növekszik a hazai kereslet a készházakra. Míg tavaly az első félévben alig kaptak megrendelést a hazai gyártók, az idei első hat hónapban azonban már ötven családi házra kötöttek szerződést.

Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén belül működő készházépítő szakmai tagozat elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az idén megrendelt házak száma bizonyosan meghaladja a tavalyi 130-at. A pontos mennyiséget ma még nem lehet előrejelezni, az érdeklődés azonban a kereslet növekedésére utal. Az eddigi rekordévet jelentő 2008-ban mintegy 900 készház épült Magyarországon. A készház olyan könnyűszerkezetes épület – leggyakrabban családi ház –, amelyet gyárban állítanak elő, és vakolt, ablakokkal ellátott panelenként szállítanak az építés helyszínére.
Mint az elnök elmondta, az utóbbi években jelentősen átalakult a készházépítő szakma: a csúcsévben harminchét tagja volt a szakmai tagozatnak, mára hétre csökkent a számuk, így jóval kevesebben osztoznak a piacon. Az áruforgalom iránya is megváltozott, míg korábban a készházak mintegy fele Ausztriából és Németországból érkezett, ma a hazai gyártók exportálnak, többek között Szlovákiába. Az éves kivitel meghaladja az ezer házat.
A legnépszerűbbek az 1-3 hálószobás családi házak, amelyek 15-20 millió forintba kerülnek. A következő években jelentős árváltozásra lehet felkészülni, ugyanis az európai uniós előírások szerint 2021-től már csak passzívházakat lehet építeni az EU területén, ez pedig drágítani fogja a gyártást és a kivitelezést. A passzívházak egyik legfontosabb energetikai paramétere, hogy az egy négyzetméterre jutó fűtési igény nem haladja meg a 15 kilowattot (ez megközelítőleg 1,5 köbméter földgáznak, vagy 1,5 liter fűtőolajnak felel meg).
Az átmeneti időszakban is szigorodnak a lakóépületekkel kapcsolatos energetikai előírások. A március elején megjelent belügyminiszteri rendelet szerint ha uniós vagy nemzeti támogatási forrást is igénybe vesznek a felújításhoz vagy az új lakás építéséhez, akkor közel nulla energiaigényűvé kell tenni az épületet.
A közel nulla energiaigény azt jelenti, hogy költségoptimalizáltan a leghatékonyabbá kell tenni az épület energiafelhasználását, továbbá a felhasznált energia egynegyedének megújuló forrásból kell származnia. A megújuló energiát – napelemmel, napkollektorral, hőszivattyúval – az épületben vagy annak közelében kell előállítani.