Javítsa ingatlanja energetikai besorolását napelemmel

2021. január-jétől minden új épület energiaigényének legalább 25%-át megújuló forrásból kell biztosítani. Így a napelemes áramtermelésre való – akár csak részleges – áttérés sem a távoli jövőbe vesző vízió már.

 

Azon túl, hogy gazdaságilag is kifizetődő döntés, már a közeljövőben a háztartások energiaellátásának kötelező eleme lesz a megújuló alapú energiatermelés alkalmazása. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint már az épület tervezése során figyelembe kell venni, hogy milyen megújuló energiaforrásokon alapuló fűtés-hűtés rendszert lehet alkalmazni.

 

Mi számít megújulónak?

 

Legelterjedtebb megújuló energiaforrások a napenergia termikus (pl. napkollektor) és fotoelektromos (napelem) hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, illetve a geotermikus energia.”

Ezek közül nyilván nem mindegyiket tudja előállítani, illetve hasznosítani egy háztartás, a rendelet tehát pontosítja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a jövőbeni rendszernek: „Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”

Bár a meghatározás egyes részei tágan értelmezhetők, a szoláris energiát, vagyis a minket érintő és legnyilvánvalóbb megújuló energiaforrást biztosan felismerhetjük a leírásban.

A rendelet 2019. novemberi módosítása erre vonatkozóan viszont tartalmaz egy fontos részletet, ugyanis a megújuló részarányba többé nem lehet beleszámítani a passzív szoláris energiát.

2020. december 31-e után új építésű ingatlan tehát csak akkor kap használatbavételi engedélyt, ha közel nulla vagy kedvezőbb energiaigényű, így megkaphatja a BB energetikai besorolást. Ehhez a besoroláshoz szükség van arra, hogy az energiafogyasztás 25%-ban megújuló forrásból származzon. Ennek teljesítésére a napelemes rendszer a leggazdaságosabb megoldás.

 

Mindenkinek fontos az energiahatékonyság

 

Bár ez a szigorítás a régebbi építésű, még ez előtt az időpont előtt használatbavételi engedélyt kapott ingatlanokra nem vonatkozik kötelező érvénnyel, mindenkinek érdemes megfontolnia a napenergia hasznosítását. Ezzel ugyanis nem csak a szén-dioxid-kibocsátás mértéke csökkenthető, hanem az áramfogyasztással járó költségeink is.

 

Tehát régebbi épületek energetikai besorolásán is megéri javítani.

 

Persze az ingatlanok energiaigénye energetikai tulajdonságaiktól is nagyban függ, érdemes minél inkább csökkenteni a várható energiaveszteséget.

Itt jön a képbe a passzívház fogalma is, hiszen értelemszerűen minél kisebb egy épületben az energiaveszteség, annál jobban csökken a fűtési energiaigény is. Vagyis már alacsonyabb teljesítménnyel, olcsóbban is elérhető a 25%-os megújuló részarány.

Bitmap-4

További bejegyzések

Kérje ingyenes árajánlatunkat!