Tűzveszélyes-e a napelem?

Ez a kérdés többször fel szokott vetődni különböző fórumokon. Néhány ilyen történet is már képes sokakat elbizonytalanítani a napelemmel kapcsolatban. Bár egyáltalán nem gyakori, hogy egy napelemes rendszer tüzet okozzon (illetve az ilyen esetek közé sokszor azokat is beleszámolják azokat is, amikor ugyan volt napelem egy tűzesettel érintett tetőn, de nem az okozta), nyilván akár egyetlen ilyen baleset is aggasztó lehet. Nézzük meg, mikor okozhat tüzet a napelem.

 

Először válasszuk külön azt az esetet, amikor nem a napelem miatt keletkezik tűz, de az is van a tetőn, és azt, amikor maga a napelemes rendszer okoz tüzeket.

Utóbbi leginkább azért következhet be, mert a rendszer villamos részében bekövetkező rövidzárlat tüzet okoz, ami átterjedhet a tetőszerkezetre.

 

Mint minden elektromos berendezés, a napelemes rendszer is okozhat tüzet, de szinte kizárólag kivitelezési hibák miatt.

 

Például nem megfelelő bekötés esetén a napelem bizonyos esetekben, például árnyékban úgy működik, mint egy hagyományos fogyasztó, azaz áramot fogyaszt, és ezt az energiát hővé alakítja. Éppen ezért extrém esetben úgy fel tud melegedni, hogy akár ki is gyulladhat. Másik veszélyforrás pedig a kábelezés, sokan ugyanis hagyományos, beltéri kábelköpenyű vezetékkel építették ki a DC oldali rendszert, melyek alulméretezettek, így hajlamosak a túlmelegedésre, illetve szigetelésük az évek során elporladt a napsütés és az időjárás hatásai miatt, szigeteletlenül pedig zárlatot okozott. Sőt, a folyamatos napsütés, tehát UV-sugárzás miatt fokozott ezeknek a vezetékeknek a technikai meghibásodása is. Mindezek persze szakszerű telepítéssel, illetve minőségi alapanyagokkal elkerülhetők!

 

További probléma lehet például a nem kompatibilis csatlakozók összeerőltetése, vagy gyenge minőségű másolatok használata. Itt pedig egy pontatlan, hibás belső csatlakozás könnyen ív kialakulásához vezethet, aminek több ezer fokos hője pedig gyorsan tüzet tud okozni.

 

A kábelekkel az is gond lehet még pl. fémtetőn a lemeznél, éleknél a védetlen kábelbevezetés, ami miatt elnyíródhat még a solar kábelek szigetelése is, főleg ha a szél mozgatni tudja a kábelt.

 

Ha mégis tűz ütne ki

A legnagyobb feladat a tűz megelőzése, és hogy az oltás során milyen lehetőségek vannak arra, hogy a tűzoltók biztonságosan tudjanak oltani, ha esetleg ég a háztető. Ha a tűz teljesen más okból történt meg, akkor a napelemeknél és az összekötő kábelek nappal  feszültség alatt maradnak, ami az oltásnál okozhat gondokat.

Erre ma már több megoldás is körvonalazódik.

A panelszinten történő teljes megszakítás lehet a megoldás, de ez tűnik a legnehezebbnek. Főleg a meglévő kábelekkel, azaz ami nem jelent új vezérlő-megszakító kábelek kihelyezését, hiszen az jelentősen drágítja a kivitelezést. Azonban ma már megjelentek az első olyan napelemes csatlakozó dobozok, melyek már a DC kábelen képesek jelet venni a megszakításra, és az egyes napelemeket képesek kilépő-feszültség és árammentes állapotba zárni.

 

Mi történik, ha villám csap a házba?

Megfelelő kivitelezés esetén a villámvédelmet is kiépítik.

AC (villanyóra felőli) oldali védelem nélkül egy esetleges túlfeszültség (például villámcsapás éri az áramszolgáltató távvezetékét) tönkre teheti napelemes rendszerünket.

DC (napelem felőli) oldali védelem szintén túlfeszültség ellen véd, azaz egy közvetlen villámcsapás esetén védi rendszerünket a károsodástól.

 

Tűzvédelmi lekapcsoló

Ma már törvényi előírás minden rendszerben ez a napelemek biztonságos leválasztására szolgáló, az inverter előtt elhelyezett Tűzvédelmi kapcsoló vagy tűzeseti lekapcsoló is. Nézzük meg, hogy pontosan milyen esetekben kötelező beszerelni.

A homlokzaton vezetett DC kábelszakasz (legszélső paneltől vezetett, tető síkból történő kilépési pont és az inverter között értendő) 2 méteren belül legyen lehetőleg – ezt meghaladva már tűzeseti leválasztó-kapcsoló kiépítése szükséges. Ha beltérben van az inverter, akkor 5 méteren belül kell lennie a belépési ponttól.

A napelem modulok környezetében DC oldalon távműködtetésű leválasztó kapcsolót kell elhelyezni, ennek vezérlése a tűzeseti főkapcsoló közelében legyen.

x ≤ 5 méter y+z ≤ 10 méter x+y+z ≤ 15 méter

 

Tűzeseti kapcsolót a DC kábel, épületszerkezetbe való belépése után 5 méteren belül szükséges elhelyezni (a tetőszerkezet is épületszerkezetnek számít). A DC elosztó a nyomvonalon bárhol elhelyezhető, lehetőleg az épület külső falán vagy az inverter közelében!

 

A DC oldali vezetékek lekapcsolására vonatkozó követelmények kielégítésére elfogadható műszaki megoldás az inverterbe épített DC oldali leválasztás, ha az adott DC kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon.

Amennyiben az előző pontban meghatározott bármely feltétel nem teljesül, a DC kábelszakaszon leválasztás elhelyezése szükséges. A DC leválasztás elhelyezése lehetséges az épületen kívüli és az épületen belüli kábelszakaszon. Abban az esetben, ha az épületen belül kerül elhelyezésre, úgy azt a lekapcsolandó DC kábel épületbe belépési pontjától a nyomvonal hosszán mért legfeljebb 5 m belül kell telepíteni. (2. ábra) Nem szükséges az épületen belüli DC kábelek lekapcsolhatóságát kialakítani, ha a lekapcsolás a 3. ábrán lévő pontban meghatározott módon a kültéren került elhelyezésre.

 

DC oldali lekapcsolás az épületen kívül

A DC leválasztás elhelyezése az épületen kívül és a PV-modulok mellett (pl. a Pvmodulok tartószerkezetén elhelyezve) kell legyen, ha a napelem modulok részét képező a PV- modulok által lefedett terület(ek) legközelebbi pontja és az épület belépési pontja közötti DC kábelszakasz legrövidebb távolsága több mint 10 m.

Bitmap-4

További bejegyzések

Kérje ingyenes árajánlatunkat!