Hőszivattyús fűtés-hűtés napelemmel kombinálva

Ha napelem van a tetőnkön (vagy legalábbis már tervezzük), nagy a kísértés, hogy háztartásunk energiaigényét minél nagyobb mértékben a rendszerünk által termelt árammal biztosítsuk. Persze, vannak a nyilvánvalóan elektromos árammal működő fogyasztók, mint hűtő, mosógép, mikrohullámú stb., de akár otthonunk klimatizálását is fedezhetjük ezzel az energiával. Főleg, ha így egy takarékos és környezetkímélő fűtés-hűtés rendszert is kapunk.

 

A hőszivattyús rendszerek mindkét fenti kritériumnak megfelelnek. A berendezés (üzemállapotoktól függően) kb. háromszor annyi fűtési energiát ad le, mint amennyi villamos energiát vesz fel a működéséhez. Emellett környezeti terhelése is csekély, amennyiben megújuló alapú energiával üzemeltetik, hisz a hőszivattyús rendszernek nincs károsanyag kibocsátása, csupán a működési energia termelése terhelheti a környezetet, amennyiben pl. gázturbinás vagy szénerőműből származik.

Viszont már az elején le kell szögezni, hogy amilyen hatékony megoldás, annyira jelentős befektetés is. Nagyságrendileg 5 millió forinttal lehet számolni. De így is megérheti.

 

Hogyan működik?

 

A hőszivattyú olyan, kompresszorral rendelkező fűtő- és hűtőberendezés, amelynek működése nagyon hasonlít a klímákéhoz. Van egy beltéri és egy kültéri egysége. A két részt csővezetékpár köti össze, amelyben egy freon gáz-folyadékpáros szállítja a fűtéshez, hűtéshez szükséges energiát. Ennek beltéri egysége azonban nem a nappaliba kerül, hanem a gépészeti helyiségbe, kinézete és működése hasonlít egy kazánéhoz: meleg vízzel látja el az épület fűtési rendszerét. Sőt, a nyári melegben hűtővíz előállítására is képes.

 

Mekkora az épület hőigénye?

 

Amikor egy ingatlan energetikai korszerűsítéséről beszélünk, a napelemes beruházás mellett gyakran felmerül a fűtés korszerűsítése is. Ilyenkor jó lenne már az elején nagyjából tudni, hogy mekkora az adott ingatlan hőigénye. Erre alkalmazható egy egyszerű becslés, lényegében a hőigény az ingatlan méretétől és a hőveszteség mértékétől függ.

 

Evidens, hogy egy nagyobb épületet több energia bevitelével tudunk kifűteni, és az is, hogy minél jobban szigetelt a szerkezet, vagyis minél kisebb a hőveszteség, annál kisebb a hőigény is. Szóval a szigetelésre nagy figyelmet kell fordítani.

 

Az éves hőigény megbecsléséhez meg kell határozni a fűtött térfogatot, amit felszorzunk egy tapasztalati értékkel. Ez a tapasztalati érték minden fűtött köbméterre a következő:

  • Jól szigetelt épület esetén: 25W/m3 fűtési teljesítmény igény
  • Közepesen szigetelt épület esetén: 30W/m3 fűtési teljesítmény igény
  • Rosszul szigetelt épület esetén: 35W/m3 fűtési teljesítmény igény

 

(Összehasonlításul: egy minősített passzívház fűtési energiaigénye maximum négyzetméterenként 10W, vagyis két egész hét méteres belmagasságot feltételezve 3,7 W/m3 egy nagyságrenddel alacsonyabb értékű, mint a fentiek.)

A fűtött köbméter értékét pedig egyszerűen meghatározhatjuk az alapterület és a belmagasság szorzataként.

 

Fontos, hogy ez a hozzávetőlegesen becsült érték csupán a hőszükséglet nagyságrendjének meghatározására alkalmas. Amennyiben komolyabban érdeklődik fűtéskorszerűsítés iránt, mindenképpen vegye igénybe energetikus és épületgépész szolgáltatásait is.

 

Egyre jobban terjed az infrafűtés alkalmazásának gondolata, melyet a napelemes rendszerrel történő megtáplálással a próbálnak alátámasztani. Ez is működtethető a napelemes rendszerünk által termelt árammal, és a megoldásnak vannak egyéb előnyei is, ugyanakkor üzemeltetésének költsége borzasztóan, ráadásul ehhez nagyobb napelemes rendszert kell telepíteni, így pedig már megfontolandó egy hőszivattyús rendszer kialakítása, amely ráadásul nem csak fűt, hanem melegben hűteni is képes.

Bitmap-4

További bejegyzések

Kérje ingyenes árajánlatunkat!