Közel nulla – Így változnak az új épületekkel szembeni követelmények

2021. január 1-jétől minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25%-át megújuló forrásból kell biztosítani.

 

Tehát például a napelemes áramtermelésre való – akár csak részleges – áttérés nem a távoli jövőbe vesző vízió, és a vagyonukat kockáztatni kívánó ingatlantulajdonosok hobbija. Azon túl, hogy gazdaságilag is kifizetődő döntés, már a közeljövőben a háztartások energiaellátásának kötelező eleme lesz a megújuló alapú energiatermelés alkalmazása. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint már az épület tervezése során figyelembe kell venni, hogy milyen megújuló energiaforrásokon alapuló fűtés-hűtés rendszert lehet alkalmazni.

 

Mi számít megújulónak?

 

Először is a Wikipédia szerint:

“… a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.”

 

Ezek közül nyilván nem mindegyiket tudja előállítani, illetve hasznosítani egy háztartás, a rendelet ennek megfelelően pontosítja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a jövőbeni rendszernek: „Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”

 

Bár a meghatározás egyes részei tágan értelmezhetők, a szoláris energiát, vagyis a minket érintő és legnyilvánvalóbb megújuló energiaforrást biztosan felismerhetjük a leírásban. A rendelet 2019. novemberi módosítása erre vonatkozóan viszont tartalmaz egy fontos részletet, ugyanis a megújuló részarányba többé nem lehet beleszámítani a passzív szoláris energiát.

 

De mi is az a passzív szoláris energia?

 

Hasznosításának leghétköznapibb példája az üvegház működési elve. A nagy ablak- vagy üvegfelületek biztosítják a napsugárzásból származó energia begyűjtését, tehát az energiagyűjtő elem maga az üveg, a hőenergia felvételét, tárolását és leadását pedig az épület külső és belső szerkezeti elemei végzik el.

A fűtési igények többször tíz százalékát meg lehet spórolni pusztán azáltal, hogy az épületet alkalmassá tesszük a passzív szoláris energia felhasználására. Ehhez a tervezés és kivitelezés során figyelembe kell venni néhány kritériumot:

 

  • biztosítani kell az ún. benapozást, vagyis azt, hogy a napsütés akadálymentesen elérje az épületszerkezetet. Ez magában foglalja a tájolást, illetve az árnyékolásra alkalmas tereptárgyak elhelyezkedésének figyelembe vételét is.
  • Az épületszerkezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy érdemben is hasznosítani tudja a napsugárzásból kinyerhető hőenergiát.
  • A napenergiát hasznosító szerkezet legyen képes térben és időben is elosztani a hőenergiát az épületben.

 

A benapozást a legegyszerűbben nagy üvegfelületekkel lehet elérni, mivel az üveg a Napból érkező látható fény és rövidhullámú sugárzás 50-80%-át átengedi. Az energiatudatos hasznosítás szempontjából fontos tényező, hogy mekkora felületű az ablak, milyen minőségű, mennyi ideig éri a napsugárzás télen és nyáron, mekkora árnyék esik rá.

A passzív rendszerek csak az épület hőellátására és szellőztetésére alkalmasak, nem használhatók a meleg víz folyamatos előállításához és az elektromos berendezések ellátásához szükséges energiamennyiség fedezésére.

Bár a megújuló részarányba ez nem számítható be, érdemes megteremteni a napenergia passzív hasznosításának feltételeit otthonunk tervezése során, már ha lehetőségünk van rá. A hazai energiafogyasztás átlagosan közel 40%-a az épületek energiaigényének fedezésére megy el, aminek jelentős részét a fűtés jelenti. Belátható, hogy a passzív napenergia hasznosításával nem csak a környezeti terhelés mértékét csökkentjük, hanem otthonunk fenntartásának költségeit is.

 

Ezért fontos az energiahatékonyság

Az ingatlanok energiaigénye energetikai tulajdonságaiktól is nagyban függ, érdemes minél inkább csökkenteni a várható energiaveszteséget.

Itt jön a képbe a passzívház fogalma is, hiszen értelemszerűen minél kisebb egy épületben az energiaveszteség, annál jobban csökken a fűtési energiaigény is. Vagyis már alacsonyabb teljesítménnyel, olcsóbban is elérhető a 25%-os megújuló részarány.

Bitmap-4

További bejegyzések

Kérje ingyenes árajánlatunkat!